A városok sétálhatóvá tételét célzó és így a zaj- és szén-dioxid-csökkentést is elérő CityWalk program nyerte a leginnovatívabb regionális projekteknek kiosztott európai díj, a Regiostars közönségdíját – jelentették be Brüsszelben. A projektet a Duna Transznacionális Program valósította meg az elmúlt 2,5 évben 1,9 millió eurónyi EU-s regionális fejlesztési forrásból és 10 uniós régió vett részt benne, köztük két magyar is: Dél- és Észak-Alföld. Mivel a program irányító hatósági és titkársági feladatait a magyar Pénzügyminisztériumból koordinálják, így a magyar szakértőknek is szól a rangos brüsszeli elismerés.
Bár az elmúlt években több ezer milliárd forintnyi EU-pénz áramlott a gazdaságilag fejletlenebb 6 magyar régióba és Közép-Magyarországra, mégsem javult érdemben ezek relatív versenyképessége se 2016-ról 2019-re, se 2010-ről 2019-re – derült ki az Európai Bizottság most közzétett regionális versenyképességi indexéből. Ez összességében lehangoló eredmény, de van remény arra, hogy ez a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklus forrásaival majd változni fog, mert még inkább csak a fejletlen régiókra koncentrálódnak majd a források és az eddiginél is átgondoltabb, a problémákat célzottabban kezelő fejlesztési stratégiát vár a magyar hatóságoktól az Európai Bizottság. A keretek kialakításáról egyébként a háttérben már el is indult a két fél közötti informális egyeztetés.
"Mit tesz értünk Európa konkrétan? Miért menjünk el szavazni?" Lényegében ezekkel a szavakkal fordultak hozzám az unokahúgaim a közelmúltban, amikor a közelgő európai választásokról beszélgettünk. Ez a kérdésfeltevés egy mindinkább uralkodóvá váló jelenségről árulkodik: arról, hogy Európa mintha egyre kevésbé lenne látható saját lakói számára; hogy értékes eredményeit mindinkább magától értetődőnek tekintjük.
Ráerősített a tegnap kiszivárgott német álláspontra mai Bundestag-felszólalásában Angela Merkel német kancellár, mivel kijelentette, hogy szolidáris menekültügyi rendszert kell kiépíteni az EU-ban, és a 2020 utáni strukturális alapokból származó pénz elosztásánál figyelembe kell venni a menekültek befogadását. Ez tehát tényleg afelé mutat, hogy az EU kohéziós politikájának irányultsága jelentősen megváltozna és azon országok régiói kapnák a több EU-pénzt, amelyek több menekültet fogadnak be. Nagy kérdés persze, hogy a kelet-közép-európai országok ellenkezése mellett egy ilyen terv átmegy-e majd Brüsszelen is, de a témát tegnap már részletesen körbejártuk, a menekültelosztási rendszer fejleményeire is kitérve:
A 2020 utáni EU-s kohéziós támogatásokat az alapvető jogállami keretek meglétéhez kell kötni, és azoknak az országonak a régiói kapnának több pénzt, amelyek több menekültet fogadnak be - ezt a nagyon kemény következményekkel járó tervet szellőztette meg a napokban Brüsszelben a német kormány a Financial Times mai cikke szerint. A terv megvalósulása alapvetően megváltoztatná azt, amit eddig az EU kohéziós politikája jelentett és a lap szerint a berlini vezetés azon frusztráltságát tükrözi, hogy Magyarország és Lengyelország nem osztozik a menekültválság terhein.
"Ideje döntéseket hozni: a Bizottság konkrét választási lehetőségeket jelöl meg az uniós költségvetés jövőjére vonatkozóan" - hangsúlyozza a Portfolio magyar és angol oldalán egyszerre megjelenő vélemény cikkében Corina Crețu, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős uniós biztosa, amelyben érzékelteti a most pénteki informális EU-csúcs tétjét és utal a múlt héten közzétett bizottsági költségvetési forgatókönyvekre. Az alábbiakban Corina Crețu írását közöljük.
Úgy tűnik, hogy az EU-pénzek szempontjából gyengébb 2016-os év nemcsak a magyar gazdasági növekedés ütemén hagyott nyomot, hanem az emberek emlékezetén is. Az Eurobarométer tegnap közzétett felmérése szerint ugyanis jelentően, 67%-ról 60%-ra csökkent a 2017. tavaszi adatfelvétel idején azoknak a magyaroknak az aránya, akik bármilyen uniós hátterű projektet fel tudtak idézni. Ez egyébként teljesen szembemegy azzal a szintén idén tavaszi magyarországi felméréssel, amely szerint az elmúlt másfél évben 67%-ról 73%-ra nőtt azon magyaroknak az aránya, akik hallottak már valamilyen uniós finanszírozású fejlesztésről a saját környezetükben.
Nem igaz az a gyakran hallott kritika, hogy az összes uniós tagállam lassan indította el a 2014-2020-as uniós ciklus pénzügyi keretének kiosztását, hiszen Írország már a saját 7 éves keretének 80%-ára nyertest hirdetett odahaza és további 5-6 tagállam is 50% feletti arányt produkált - jelezte egy mai brüsszeli konferencia keretében Corina Cretu. Az Európai Bizottság regionális politikáért felelős uniós biztosa hozzátette, hogy a tagállamok jelenleg átlagosan a 7 évre szóló keretük mintegy negyedét kötötték le otthon. Amint múlt heti elemzésünkben rámutattunk: a magyar hatóságok a keret 34%-ára hirdettek eddig nyertest, így tehát a meglepően gyors ír eredménytől messze elmaradunk, míg a 25%-os EU-átlag felett járunk. Fontos persze azt is tudni, hogy az írek a csekély keretük nagy részét osztották el mostanáig, míg a magyar kormány egy sokkal nagyobb torta egyharmadát, hiszen ebben a ciklusban Magyarország az egyik legnagyobb kedvezményezettje a közös uniós kasszának.
Most már minden uniós nyelven elérhető az Európai Bizottság "Útmutató közbeszerzési szakemberek számára az európai strukturális és beruházási alapok által finanszírozott projektek közbeszerzési eljárásai során elkövetett leggyakoribb hibák elkerüléséhez" című kiadványa - hívja fel egy mai közleményben a figyelmet a testület regionális támogatási igazgatósága.
A magyar költségvetés miatt veszik elő a kormányt.
Orosz harcjárművek egész új generációja épülhet meg pár éven belül.
A skót első miniszter bejelentheti távozását.
Uniós pénzből növeli a hitelprogram a termelékenységet.
Teljesen levágná magát már az orosz lng-ről is az EU.
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
